Krízishelyzetet követhet változás, ám nem biztos, hogy fog. A különbség abból is adódik, hogy a krízisek mutatják meg az ember valódi erejét, főként, ha azok negatív töltetűek. Sokszor azonban nehéz felismerni, hogy megrekedtünk és egyedül nem megy, de még ha ez megtörténik is, honnan tudjuk, melyik szakember, milyen módon tud segítségünkre lenni? Minisorozatunkban néhány megoldást mutatunk be erre – a teljesség igénye nélkül.
Elsőként az Újbudai Humán Szolgáltató Központnál igénybe vehető lehetőségeket ismertetjük. Itt nemcsak krízisvonallal, de egyéni tanácsadással és terápiával is támogatnak abban, hogy egy válság során képesek legyünk megugrani a megugorhatatlannak tűnő akadályokat is, és akár az önismeretünket fejlesztve, megerősödve jöjjünk ki belőle. Az intézmény tanácsadójával, Scheuer Fanni pszichológussal beszélgettünk.
Mi árulja el, hogy nagy a baj, vagyis krízishelyzetben vagyunk?
Ha olyan körülmények közé kerülünk, amikor a mindennapi élet egyensúlya teljes mértékben felborul, ott már gond van. Vannak úgynevezett akcidentális krízisek – például hirtelen baleset, váratlan halál, természeti katasztrófa –, amelyekre nem igazán lehet felkészülni, ezek szokták általában a legjobban megborítani az addig megszokott mindennapokat és az érzelmi stabilitást. Az élet folyamán, az idő előrehaladtával elénk kerülő normatív kríziseken azonban mindenkinek át kell mennie, ilyen lehet ha kirepülünk a szülői otthonból, párkapcsolatot létesítünk, vagy akár a szakítás, a válás, a gyerekvállalás, az életközepi válság, az időskori elmagányosodás stb. Ezeket nagyrészt nem kerülhetjük ki, szükséges is őket megélni, a személyiségfejlődésünkben hatalmas szerepet játszanak, hiszen a személyiség ilyenkor érik. De ezeknél is bőven jelentkezhetnek elakadások, lehetnek problémák.
Mi szokott ezek közül a leggyakrabban előfordulni?
Az intézményhez az esetek többségében tanácsadásért, ügyintézési segítségnyújtásért, anyagi problémák, valamint családi konfliktusok, válási nehézségek miatt fordulnak a kerületben élők. Válsághelyzet akkor jelentkezik, ha a megszokott életmenet teljesen felborul, és merőben újat kell kialakítani, amihez nem mindig állnak rendelkezésre hasznosítható eszközök vagy erőforrások. Minden ember más és más. Mindenki mást és máshogy él meg krízisként. Volt például egy kliensem, aki válófélben volt a feleségével. A közös gyerek felügyeletének megoldása óriási törést jelentett a munkájának élő édesapának, akinek hirtelen minden második héten főállású apává kellett válnia. Ez új feladat, amelyhez új napirend, új szabályok kialakítása válik szükségessé egészen addig, amíg a megfelelő szerepek, szülői kompetenciák ki nem alakulnak és belsővé nem válnak. Neki is komoly nehézséget jelentett ehhez alkalmazkodni, ám végül sikerült jól megélnie az apaszerepet ebben az új felállásban is.
Mik az intő jelek, amelyek arra mutatnak, hogy krízishelyzettel van dolgunk? Hol a határ egy terhelt szituáció és a válságállapot között?
Utóbbinál az adott személy beszűkült gondolkodása a legszembetűnőbb, vagy ha már a mindennapi életvitele sem zajlik gördülékenyen. Hosszú ideig nem képes másra gondolni, megfelelni a munkahelyi elvárásoknak vagy a családban betöltött szerepeknek, vagy akár fizikai tünetek is jelentkezhetnek. Ilyenkor hangsúlyos, hogy milyen megküzdési módok állnak rendelkezésre. A problémafókuszú krízishelyzet-kezelési technika tudatosan, konkrét megoldással próbálja megszüntetni a válságállapotot, ekkor mondjuk munkahelyváltás, költözés, új napirend kialakítása jelentheti a megoldást, vagy ha konkrét támogatást fogad el a hétköznapokban, ilyen lehet egy bébiszitter, aki a gyermek ellátásában segít. De vannak olyan esetek, amikor ez sem elég. Például egy gyászfolyamat során nem lehet az elvesztett fontos személy hiányát pótolni, ezen a ponton jön be az érzelemfókuszú megküzdési mód. Ez abban segít, hogy valahogy átkeretezze azt, ami elfogadhatatlannak látszik; ne teherként lebegjen a feje fölött, hanem inkább lehetőségként tekintsen rá, vagyis új perspektíva szülessen meg.
Hogyan zajlik egy ilyen folyamat?
Az előbbi példához visszatérve, az elvált apa történetében az jelentett nagy előrelépést, hogy feltérképeztük, milyen apai és férfimintákkal rendelkezik, illetve milyen más példák állnak rendelkezésére, amelyekből meríthet. Ráadásul az ő esetében a családi vagy baráti körben, de még a rokonok között sem volt addig válás. Amikor sikerült magában feldolgozni és rendezni gyermekkori sérelmeit saját édesapjával szemben, ez segített neki abban, hogy jó apaként képes legyen helytállni az új szerepben.
Hogyan lehet elérni, hogy a tanult megküzdési módokat úgy sajátítsák el az érintettek, hogy a következő alkalommal már önállóan is képesek legyenek megoldani?
A kulcsszó a tudatosság. Van például egy másik kliensem, aki rendszerint kiválóan indul neki az új párkapcsolatainak, ám az első pár hónap után mindig valamilyen krach történik, és szétmennek. Ez azt tükrözi, hogy képtelen fenntartani egy hosszú távú kapcsolatot. Ilyenkor a mintázatokat elemezzük, hogy mi az a mondat, ami triggereli őt, amire messze nem adekvát módon reagál. Önmegfigyeléssel kirajzolódik, hol is van az a „piros gomb”, amit nagyon könnyen megnyom a másik, és máris jön a befeszülés. Az ismétlődő mintázatok és a triggerpontok, vagyis a piros gombok a viselkedésben figyelemfelhívó jelek, ott érhető tetten az elakadás. Ha ez világossá válik számunkra, akkor sokkal egyszerűbb más viselkedési módokat beépíteni. Három alapvető szempontot veszünk végig az ülések során: először is, ha észleljük, mi a baj, akkor feltérképezzük, konkrétan mit tehetünk; aztán számba vesszük az erőforrásokat, illetve tisztában kell lennünk azzal is, milyen eszközök és minták állnak rendelkezésre. Ha a mintákat felfedezzük, utána apró célok kitűzésével lehet lépésenként változtatni a viselkedésen, és újraírni a berögzült mintákat.
Milyen támogatást nyújt az Újbudai Humán Szolgáltató Központ?
Amikor odaér az ember, hogy bár mindent megpróbált, elfogytak az eszközei és a lehetőségei, akkor felkeresheti a telefonos krízisvonalunkat, de az intézményben személyes találkozó alkalmával igénybe vehető pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyásztanácsadó vagy akár családterápia, illetve meditáció is. A krízisben megrekedteket úgy indítjuk el a megoldás útján, hogy tanácsot adunk abban, melyik számukra a megfelelő tanácsadási folyamat.
Újbudai Humán Szolgáltató Központ
Cím: 1117 Budapest, Bogdánfy utca 7/D
Telefon: +36/1/688-6990
E-mail:
Honlap: https://uhszk.ujbuda.hu/
A készenléti telefon nyitvatartási időn túl krízishelyzetben hívható: 06/30/459-5090
