Néhai Samek Sámsonnak és néhai Büchler Leonórának a Pest vármegyei Vörösváron 1845-ben fia született, aki a Jakab nevet kapta. Dr.Samek Jakab orvos évekkel később Goldstein Eugéniával (Jenny) kötött házasságot. Kutatásaim szerint két gyermekük született: Elza (1884) és Endre Ernő (1891).

Az 1880-as évektől Samek doktor neve gyakran volt olvasható az Orvosi Hetilap oldalain. Hol kutatásai eredményeiről számolt be, hol tagdíj fizetőként a gyakorló orvosok betegsegélyző egyletébe. 1888-ban a budapesti gyakorló orvosok betegsegélyző egylete pénztárnokának választotta. Ezen bizalmas társadalmi funkcióját az egylet éves jelentései szerint még 1898-ben is közmegelégedésre gyakorolta. Érdekességképen jelzem, hogy 1898-ban ezen egylet elnöke Dr. Lőwy Sámuel, alelnöke Dr. Schulhof Jakab, a Charitas főorvosa volt. Ekkor az egylet tagjainak száma 128 volt, és 585 forint segélyt osztottak ki rászoruló kollégáiknak.

Egy korabeli reklám szerint Samek1888-ba a Király u.15-ben rendelt.

Samek doktor és felesége aláírása

Samek doktor és felesége aláírása

1893.szeptember 5-i számában a Fővárosi Lapok című újság írta: "A mátyásföldi nyaraló-tulajdonosok egyesülete hangversennyel egybekötött táncmulatságot rendezett a Nagyicce vendéglőben Mátyásföldön. A hangverseny, melyen ismert erők is közreműködtek, nagyon jól sikerült." A megjelent hölgyek népes névsorában találtam "Samek Jakabdrnét", a leányok között pedig Samek Elzát.
A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete jegyzőkönyveiben az 1900-as  évi kiadásában a vezetőség póttagjai között fedeztem fel Dr.Samek Jakab nevét olyan egyesületi kiválóságok társaságában, mint Paulheim János vagy Zenthbauer Gyula.

Samekék ekkor állandó jelleggel,- bár megtartották az VII. Erzsébet-tér 53. számú házat is,- már az Andrássy u.38.alatt lévő Haggenmacher- palota névre hallgató ház második emeletén éltek. Ugyanezen szinten lakott Elkán Adolf mérnök, Takáts Mihály operaénekes, Dr.Sas Bernát bakteriológus is. Ma itt Langfelder Vilmos nevét olvasom egy kopottas táblán. Hogy ki volt ő? -A híres svéd embermentő, Raoul Wallenberg közvetlen munkatársa, gépkocsivezetője. Magyarország német megszállásakor – tehát 1944-ben – mind Wallenberg, mind Langfelder 32 éves volt. A zsidó gépészmérnök kiválóan beszélt németül, és ami ennél is fontosabb, tudott autót vezetni.
Mátyásföldi nyaralójukat a nyári időszakban használták.

KMSauto net is a free Windows and Office activation tool. It is an automated activation tool that uses Microsoft's Key Management Service (KMS) to activate Windows and Office products. KMSauto net is a reliable and easy to use tool, and it can be used to activate both Windows and Office products without requiring any product key. KMSauto net is available for both 32-bit and 64-bit versions of Windows, and it supports all versions of Windows and Office products.

A váratlan tragédia 1901. január 28-án történt:KMSauto-Net Official System

Fia, Samek Ernő (Endre) jegyeztette be édesapja halálát, aki később 1909-ben Szamosira magyarosította nevét még Cinkota Mátyásföldi lakosként. Dr.Samek Jakab síremléke a Kozma utcai zsidó temető - 2. Parcella, 16. Sor, 3. sírhelyén található.

A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületében az 1901-as évi jegyzőkönyvben emlékeztek meg az 56 éves korában váratlanul eltávozott tagtársukról.

Ugyanitt már özv.Dr.Samek Jakabné neve szerepel az egyesületi taglistán telektulajdonosként.                                                                                                                                 Dr. Samek, a tekintélyes budapesti orvos nem élte meg leánya színpadi diadalát, amely különben váratlanul érte még a legközelebb érdekeltet is. A leány büszke reménysége volt az Akadémia zongoraosztályának, és a mellékszakmákban is kitűnőnek bizonyult, míg az énekre csak ötletszerűleg került a sor. Bársonyos mezzoszopránja pompásan érvényesült otthoni kísérleteknél. Szamosi (Samek, Szamek) Elza Merlinél, a kiváló olasz énekmesternél kezdte meg énektanulmányait, és a Teréz körúti zongoraszobában találkozott azzal az emberrel,"aki sorsa lőn művészi pályájának és egyéni sorsának". Ez az ember Somlyó Nándor orvos volt. Róla majd lejjebb ejtünk szót...

 

 

Szamosi Elza

Szamosi Elza Németországban kezdte pályájátegészen fiatalon mint ritka tehetségű énekesnő. Csak 1903-ban lépett fel először Magyarországon, amikor megnyitották a Királyszínházat. Majd a régi Népszínházban jutott vezető primadonnaszerephez és részesült sok zajos ünneplésben. A sikerek, a neki írott szerepek nem kábították el. Az operettszínpadot csak ugródeszkának tekintette, nagyobbra vágyott, folyton tanult, fejlesztette hajlékony magasságban is csillogó mezzoszopránját. Az alig 17 éves operettprimadonna külföldre ment, hogy az operaszínpadon próbáljon szerencsét. Élőbb a lipcsei városi színházban, majd Berlinben, a Komische Opernél működött nagy sikerrel és különösen Carmenként aratott nagy sikert.

Mint kész, nagy repertoárral rendelkező operaénekesnő tért vissza Budapestre. A Carmenben Puccini is meghallgatta egyszer és el volt ragadtatva tőle. 1904.július 3-án kötötte első házasságát dr.Somlyó Nándor orvossal, akivel az VII.ker.Erzsébet krt.43-49-ben laktak és ekkor lett az Operaház tagja. Mestere első férje volt. Még altistaként a Sámson és Delila 1904-es magyar bemutatóján ugrott ki. Majd 1906-ban, már mint szoprán, ő vitte Magyarországon sikerre a Pillangókisasszonyt. Puccini maga tanította be, és az ő ajánlására került Szamosi Elza Amerikába, és ottkizárólag Puccini operákban lépett fel. A "Pillangóval" mutatkozott be a mű amerikai premierjén, Cso-Cso-Szánon kívül mint Tosca és Mimi aratta legnagyobb sikereit.

"Amerikaszerte a legnagyobb ünneplésben volt része. Abban az időben, amikor még nem divatból mentek magyar művészek Amerikába és amikor az ilyen tengerentúli kirándulás nem annyira üzleti,  inkább művészi vállalkozás volt, a Szamosi Elza, akit férje is elkísért útjára, nagy feltűnést keltett." Visszatérte után a Sába királynőjében, a Bohéméletben, Toscában és a Nyugat leányában voltak felejthetetlen sikerei.

Giacomo Puccini Szamosi Elzával

Giacomo Puccini Szamosi Elzával

Ki is volt Szamosi Elza első férje? Egy különös emberről van szó, amilyennel csupán a művészet útvesztőiben találkozhatunk. 1899-1900 körül egy csinos fiatalember tűnt fel az Operaház tájékán: dr. Somlyó Nándor, fiatal orvos, hivatása körében is nagy ígéret, huszonegy éves korában diplomás ember, vezető orvosa a Fehér Kereszt-Egyesületnek. Hogy orvosi teendőit mikor látta el, nem tudták, mert mindig énekesek és újságírók körében tartózkodott, egyebekben is beleártván magát a bohémvilág minden dolgába. Zenekritikusokat helyettesített, spiritisztákat leplezett le, szabadjegyeket kért és osztogatott, énekelt és énekelni tanított. A szöghajú, mereven kéklő szemű szép ifjúnak meleg, hajlékony, természetes koloratúrával megáldott tenorja volt, amellyel művészettel bánt, anélkül azonban, hogy a színpadon érvényesülhetett volna. Született énekes, született művész, született igazgató, született rendező volt, a hangjából azonban hiányzott az a bizonyos valami, ami a hangot a színpadon át a nézőtérre viszi, más szóval: orgánumának nem volt hordképessége. Azonfelül megáldotta avagy - ahogy vesszük - megverte a végzet mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek a színpadi karrier megcsinálására szükségesek, azokkal a bizonyos fortélyokkal, amelyekről a nagyközönségnek sejtelme sincsen. Tudott hízelegni és fenyegetni, elejtett nyilatkozatokkal befolyásolni kritikusokat, cselszövényekbe vonni komédiásokat, értett a névtelen levelek írásához, ellenséges avagy barátságos hangulatkeltéshez, megvolt benne a vakmerőség arra, hogy embereket egymással szemben kijátsszon, és mindenekelőtt szuverén erővel kezelte a titkos szuggesztiót és hipnózist. Amikor egyszer leleplezett egy hipnotizőrt az Urániában, a dühösen tiltakozó közönség előtt maga mutatta be az igazi produkciókat...

 "Az ismeretség maestro Quirino Merli énekiskolájából az anyakönyvvezetőnél végződött, és szőke, bajusztalan dr. Somlyó Nándor felesége a férj tanítványa, sőt ennél több: teremtménye lett..."

"Szamosi Elza a maga elbűvölő nőiességének erejével központja lett a színpadnak, mihelyt a deszkákra lépett." Az énekben viszont feszélyezte a félelem egy-egy magas hangtól, amelyet a természet megtagadott tőle. "Finom zenei értelmisége és mélységes művészi bensősége egyáltalán nem sietett segítségére az énekben, sőt lelki akadályokat és benső szorongásokat okozott éppen neki, aki pontosan tudta, hogy miről van szó."

Ezen a katasztrofális ponton jelentkezett mint megmentő a férj, akiben a betanító, az énektanár, az énekes, a játékmester és nem utolsósorban a hipnotizőr egyesült. A szerepeket szuggesztív módon előjátszotta, előénekelte, és este, amikor a művésznő szorongó szívvel lépett a közönség elé, ott állt az első kulissza mögött... Már mielőtt egy-egy magas hang veszedelme következett, együtt énekelt a szereplőkkel a férj, fenyegető hangon biztatta, sőt inzultusokkal halmozta el feleségét a fellendüléseknél, végre együtt hozta vele a magas hangot, dúlt arccal, összeszorult öklét rázogatván, mint valami dühös állatszelídítő. De mikor aztán vége volt a jelenetnek, alázatos arccal odasettenkedett feleségéhez, kezet csókolt, és lelkendezve hirdette a művésznő nagyságát.

Azt írták a korabeli kritikusok, hogy néhány évig Somlyó Nándor énekelt feleségén keresztül! Eközben egyre fejlődött az énekesnő. A közönség szeretete, hite és ragaszkodása az első pillanattól fogva az övé volt. De a nyughatatlan impresszárió-férj egyre újabb és újabb "hangvételt" keresett felesége számára, minden új művész vagy új művésznő, aki Budapesten hangversenyzett vagy vendégszerepelt, újabb kísérleti mintául szolgált.

"Egy szép napon, dr. Somlyó Mészáros igazgató előszobájában tartózkodván, éneket hallott a zongoraszobából. Ki énekel itt? kérdezte érdeklődve. Megneveztek egy pesti úriasszonyt. Lehetetlen, az nem tud így énekelni - tiltakozott hozzáértéssel. De igen, erősködtek, egy új olasz énekmesternőnél tanult! Mikor a hölgy kijött az igazgató szobájából, Somlyó odarohant hozzá: Hogy hívják az Ön mesternőjét és hol lakik?!"

Másnap Gianolli asszony már mesternője volt Szamosi Elzának - náluk lakott és étkezett. És ekkor megtörtént a nagy csoda: Szamosi Elzából huszonnégy óra alatt szabad énekesnő lett! Megtalálta Gianolli asszonyban azt a mintát, amely neki éppen megfelelt, aki fizikailag is annyira hasonlított rá, hogy egyszerűen csak utánoznia kellett őt. Amikor együtt sétáltak, mindenütt anyának és leányának nézték, azonfelül ugyanaz volt a szájuk, a fogsorképződésük, az ínyük stb. Somlyó boldog volt, és mindenkinek hangoztatta: most hallgassátok meg Elzát!

1908.március 1-ével Samek Jakab dr. VII. Erzsébet-tér 53. számú háza dr. Somlyó Nándorné, született Samek Elzára és Samek Endrére (örökség) szállt.

Ekkor jött a Puccini-korszak! Szamosi Elza gyönyörű mezzoszopránja teljes fényében bontakozott ki, és alakításainak most már biztonságot adott a technikai fölény is. Mikor a Pillangó-kisasszony premierje, Szamosi Elza legnagyobb diadala bekövetkezett, már aláírta amerikai szerződését, amelynek értelmében Savage társulatával amerikai körútra kellett indulnia. Mikor a főpróbán Puccinit a szereplőkkel együtt lefényképezték, Somlyó Nándor a felvétel előtt odaugrott feleségéhez, aki közvetlenül az ülő Puccini mellett állott:- "Elza, hallod, mihelyest egy-kettőt számolnak, három előtt tedd karodat Puccini vállára..". Az álmélkodó, de mindig engedelmes Elza meg is tette, noha lényétől távol állt az ilyen ravaszság. Somlyó a csoportképből kivágatta Puccini és az őt átölelő Szamosi Elza képét, és az amerikai turné számára 100 000 példányban sokszorosíttatta a következő címmel: Puccini és az ő kedvenc Pillangó kisasszonya. Somlyó Nándor akkor már semmi egyébbel sem foglalkozott, csak feleségei dolgaival, dicsőségével, belemerült ízetlen színházi intrikákba, amikre semmi szüksége se volt e művésznőnek, tétlenségében kimerültnek mutatkozott, amikor az élet komoly feladatai jelentkeztek. Szerepét sokan félreértették, és felesége asszonyi szemmel nézte a dolgokat.

Somlyó Nándor utolsó nagy sikere a "Hegyek alján" volt. Irtóztató munkát végzett, amikor átdolgozta a szerepet feleségével és Környei Bélával. Somlyó óriási kitartással és zsenialitással tanította be a szerepeket. Énekelt, játszott, magyarázott, toporzékolt, és a premier estéjén megdöbbenve tapasztalták, hogy bizonyos helyeken mennyire hasonlít, szinte testileg is, Somlyó Nándorra Szamosi is, Környei is.

Az amerikai vendégjáték, de főleg a magas szerepek erőszakolt éneklése azonban, sajnos, megbosszulta magát. A túlságosan igénybevett hangszálak vesztettek rugalmasságukból s a művésznőnek hosszabb pihenésre volt szüksége, hogy hangja visszanyerje szép csengését. Első férjétől, Somlyó Nándor orvostól elvált 1912.május 30-án.

   

Szamosi Elza  1911                                                                   Környei Béla  1911

Szamosi Elza Környei felesége lett, az V.ker.Alkotmány u.4-ben laktak, Somlyó pedig a tébolydába került. 1922-ban halt meg a Moravcsik klinikán mint "tancélos" beteg. Mikor a háború alatt egyszer meglátogatták, új énekmetódusról beszélt, majd víziója támadt: meg akarta fojtani a feleségét. De tébolyának nem volt semmi romantikus oka, amint az orvosi tudomány is konstatálta. Végzetes vérbaj fosztotta meg eszétől, s egykori felesége mindvégig meleg hálával és mély részvéttel beszélt a szerencsétlenről, akitől el kellett válnia.

Mint az alább látható 1914.július 15-i telekfelmérési rajzból kivehető, Cinkota-Mátyásföldön az Árpád és István utcák találkozásánál lévő Dr.Samek-féle háznak a telekkel együtt 5/6 részben Szamosi Elza, 1/6 részben testvére Szamosi Endre volt a tulajdonosa. A házról készült korabeli fotókat írásom végén mutatom be.

1914.október 15-én ment férjhez Környey Béla operaénekeshez, aki a bécsi Operaház tagja volt, Szamosi Elza miatta (is) Bécsbe költözött.1917-ben végleg megvált az Operaháztól, és Bécsben énekiskolát nyitott. Később ismét fellépett operettekben.

Aztán már nem énekelt, csak tanított. Évekig maradt az osztrák fővárosban, de elfogta a honvágy. Visszajött Budapestre s néhányszor ismét fellépett. Utoljára a Carment énekelte Burián Károllyal együtt.

 

Ezen az előadáson a játék hevében véletlenségből oly erővel lökte meg a nagyszerű tenoristát, hogy ez elesett és megsértette a lábát, ami miatt azután hetekig gyengélkedett. Ez a baleset olyan nagy hatással volt az érzékeny lelkű művésznőre, hogy többet nem akart színpadra lépni. Második házassága sem vezette biztos révbe. Szamosi Elza tragédiájának oka mindvégig Somlyó Nándor maradt, 1921.szeptember 6-án elvált Környeitől is.

Teljesen visszavonult, harmadszor (1922.május 7.) is férjhez ment, Reisz József nagykereskedőhöz (VII.ker.Csányi u.12.), akitől 9 évvel volt fiatalabb és kizárólag egymásnak éltek Szamosi Elza lakásában az Andrássy u.12-ben (Krausz palota).
Régi vesebaja mintegy két héttel halála előtt újult ki. A Liget (vagy Park)-Szanatóriumba szállították, ahol bíztak benne az orvosok, hogy visszaadhatják az életnek. 1924.július 14-én azonban hirtelen szívgyengeség lepte meg és fiatalon, 40 esztendős korában elragadta a halál. A szomorú hír őszinte részvétet keltett mindenfelé. Korai elmúlását fájó szívvel gyászolták mindazok, akiknek oly sok gyönyörűséges estét szerzett művészetével.

A korabeli Magyarország és a Világ címmel megjelenő lapok így számoltak be temetéséről:

"1924.július 17-éncsütörtök délelőtt féltizenegy órakor helyezték örök nyugalomra Szamosi Elzát, az Operaház elhunyt világhírű művésznőjét a rákoskeresztúri temetőben. A temetésen hatalmas számú közönség jelent meg, hogy megadják a végtisztességet Szamosi Elzának. A gyászoló családon kívül ott voltak az elhunyt művésznő ismerősei, jóbarátai, a fővárosi színészvilág képviselői, akik valamikor mind ismerték és bámulták az elhunytat. Az Operaház énekkara testületileg vett részt a temetésen, amely megható külsőségek között folyt le. Koszorúktömege borította a koporsót, amely fölött Hevesi Simon főrabbi mondott olyan gyászbeszédet, hogy kevés szem maradt szárazon.

Wlassics Gyula báró, az állami színházak főigazgatója, aki személyesen nem jelenhetett meg a temetésen, hosszabb, meleghangú levelet intézett a gyászoló családhoz, amelyben kegyeletes szavakkal és hálával emlékezett vissza Szamosi Elzának Operaházunkban kifejtett működéséről és arról a művészetről, amellyel Szamosi Elza nemcsak itthon, hanem külföldön is dicsőséget szerzett a magyar énekkultúrának.

A temető fái között felszárnyalt az Operaház énekkarának búcsúztató dala, de egy szóval, egy hanggal, egyetlenegy emberrel sem adta parányi jelét a budapesti Operaház is annak, hogy tisztelettel megemeli kalapját a földről eltávozott Szamosi Elza koporsójánál. De nemcsak az Operaház, hanem a többi színházak sem, amelyeknek színpadán fiatalságát és energiáját őrölte fel a magyar énekművészet egyik messze fénylő tehetsége. Még egy színházi segédtitkár sem állt az Operaház sok igazgatójának megbízásából a gyászolók százai között, hogy néhány utolsó szóval törlesszen valamit abból a hálából és szeretettből, amelyet az életben nem adott meg Szamosi Elzának az Operaház.

 A nagynevű sztárok és színházigazgatók közül nem volt ott senki, de mindezek helyett könnyes szemmel ott ment az igazi elismerés, a közönség a koporsó után, amelyben vitték a  magyar énekesnőt. Aztán a zokogásnak és az emberi feljajdulásnak drága könnyei között eltemették Szamosi Elzát, nem a főváros által adományozott díszsírhelyen, mert a főváros ezt elfeledte felajánlani, csak szerényen és egyszerűen, de annál több igaz könnyel és fájdalommal a város névtelen polgárainak sorában a rákoskeresztúri izraelita temetőben".

Reisz Józsefné sz. Szamek (Samek) Erzsébet (Szamosi Elza) operaénekesnő a Kozma utcai zsidó temető 9A. Parcella, 23. Sor, 3.sírhelyén lett eltemetve. Édesanyja özv. Dr.Szamek (Samek) Jakabné sz. Goldstein Eugénia sírhelye ugyanitt van.  

Testvére Szamosi Endre (sz.1891.január 22.), 1925.június 6-án kötött házasságot az öt évvel fiatalabb Sebestyén Rózsával Budapesten.                             


Ajánlom emlékének egy korabeli színházi méltatás részletét: "Szép, mint a bűn és karcsú, mint a párduc" - írta Carmenjéről akkor, e különös jelenség láttára lírába fúlt kritikus. "Feketehajú, fehérbőrű zsidóleány volt, nemes spanyol fajtából, Zuloaga modorában. A dúsgazdag sötét hajerdő alatt, amelynek fonadékaiba szeszélyes ferdeséggel szegződött bele a sevillai teknősbéka-fésű, erotikusan végzetes szempár sötétlett, mialatt az elvetemülten édes szájból bestiális épségben férfihúsra éhes fogsor fehérlett. A ritmikus felsőtest - feketesárga selyemkosztümben - izgatóan vibrált a tökéletes medence fölött, amikor Carmen csábító dallal és észbontó tánccal tőrbe ejti Don Josét. Az operai színjátszás tetejét jelentette az utolsó felvonás, amikor Burián mint féltékenységtől eszelős spanyol baka gyilkos játékát űzi a halálra dermedt Carmennel. Ezen az estén, mint kezdő lépett az Operaház színpadára Szamosi Elza, és előadás után mint elismert primadonna ült az egyfogatúba, kipirulva és fázva óriási sealskin bundájában."

Mátyásföld, Bökényföldi út 42-44-Petúnia u.2. Védett épület és kerítés. A telket 1888-ban vásárolták, az eklektikus villát az 1890-es évek második felében Dr.Samek Jakab építette. Özvegyétől gyermekei, Szamosi (Samek) Elza és Szamosi (Samek) Endre örökölték, majd tőlük 1922 januárjában Wiest Jánosné, Csernyák Anna vette meg. A villa szinte teljesen eredeti állapotban van.   https://www.google.hu/maps/place/B%C3%B6k%C3%A9nyf%C3%B6ldi+%C3%BAt+42-44/@47.5096999,19.2073485,3a,75y,51.58h,90t/data=!3m6!1e1!3m4!1sT2oAGFwihd9uyxlLqQS_BA!2e0!7i13312!8i6656!4m2!3m1!1s0x0:0x873734cc35cadcf5!6m1!1e1

Őrzendő emlékeink 32. oldal, Kerületünk épített világa 254. oldal.

Andrássy út 12.  Krausz palota. Itt élt 1922-től haláláig  Szamosi Elza opera énekesnő, drámai szoprán, az Operaház tagja

felvett vezetéknév:

Szamosi

Eredeti (alias) vezetéknév:

Szamek

Utóneve(k):

Endre Ernő

Vallása:

izr.

Lakhelye:

Cinkota

Polgári állása:

magánhiv.

Születési helye:

Budapest

Születési éve:

1884(1881)

Kora:

25

Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma:

136425/1909

A hivatalos hírlapban közhírré tétetett: n.a.

Forrás:

MNL-OL 30805. mikrofilm 794. kép 3. karton

Névváltoztatási kimutatások1909. év 37. oldal 43. sor

 

 

 

 

 

 

 

 


Goldberger Tamás

 

Kormányablak hírek

A hírcsatorna nem található.

Még több írás a blog rovatból

A gyorsabb áthaladás ILLÚZIÓJÁNAK érdekében, kérjük fáradjanak az önkiszolgáló kasszákhoz!
Csütörtök este 6 óra, munka utáni bevásárlás, hatalmas sorok a kőbányai Sibrik Lidlben.
Átfógó, a teljes lakosságot célzó pénztárosképzést indítottak a kiskereskedelmi láncok Magyarországon.
Az első Samsung készülékem. Nem biztos, hogy a következő is ez a márka lesz.
Ha egy 7 évessel megy vásárolni az ember, gyakran nehéz kérdésekre kell válaszolnia.
Beszélgetésekben rendszeresen előjön a téma és mindig meglepődök ismerőseim naivitásán vagy rossz memóriáján.
A videó a Pesti úton készült. Jól demonstrálja a veszélyhelyzetet.
Janka ebben a videóban saját történetét meséli el – az általánosítás szándéka nélkül.
A politika beteg módon rátelepszik az emlékezetre. Véleménycikk.
Egy nő először mentálisan, majd fizikailag hagyja el a férfit. A Világ szerintem blog írása.